2013. szeptember 11., szerda

Kecskebűvölők (Tha Men Who Stare At Goats)- kritika



Lehet-e egy ilyen címmel jó filmet csinálni? Merjen-e az ember egyáltalán megnézni egy ilyet? Mi a pokolról szól ez egyáltalán? És miért játszik benne George Clooney? És komolyan, miért bámulják a kecskét? Ezekre a mérvadó kérdésekre keressük a válaszunkat a kritikában.
Igen, a cím ismételten hazudik (lásd: Haláli hullák hajnala). A film összességében rendkívül élvezhető és intelligensen humoros. A cím lényege a film folyamán fog kiderülni, de nem, az alkotók nem voltak unintelligens marhák. Miről szól? Felnőtté válásról, hitről, irakiakról, jedikről. És mégis van értelme! George Clooney pedig valami nagyszerűen játssza az öreg, leszerelt, mániákus katonát. Fantasztikus alakítás.

Ugyanis miről is szól a film? Egy fiatal újságíró, miután elhagyja a neje a félkarú szerkesztőjéért, Irakba vonz a bizonyítás vágya. Útközben összefut egy fura fickóval, aki azt állítja, hogy a nyolcvanas években részt vett egy titkos kiképzésben, amely az amerikai hadseregben „New Earth Army” néven futott és küldetésük nem volt se több se kevesebb, mint szuperképességek kifejlesztése, jediharcosok kiképzése. A bajszos harcos most is épp Irakba tart- fiatal főhősünknek nem is kell több, vele tart, hogy megírhassa élete sztoriját. Útjuk közben rengeteg kalandba keverednek, és közben egyre több dolog derül ki a kikézésről és a jedikről.

Miről is szól ez a film? Egyszerre felnőtté válás és apakeresés. Bob (az újságíró) a háborúba keveredve egyre közelebb kerül Lynnhez (George Clooney), aki felé egyre jobban közeledik. Ahogy szépen lassan megismeri a másik háttértörténetét, egyre több hasonlóságot vesz észre az ő és a perifériára szorult vén harcos múltja között. Elkezd rá felnézni és végül szinte apjaként válik el tőle. De elválik, és ezzel végleg férfivá érik. Hol van már az a figura, aki nyöszörög minden egyes apró veszteség miatt? Felnőtt lett, a saját igazáért kiállni képes, erős férfi, aki minden áron végrehajtja a rábízott feladatot.

Ne feledjük a másik szálat sem. Az amerikai hadsereg tényleg végzett hasonló kísérleteket (MK Ultra)
,szóval a történet légbőlkapottságát megkérdőjelezni elég nagy dőreség. Külön felhívnám a figyelmet a Barney a dinoszauruszos kínzásra, ami valóban kegyetlenség és a legszörnyűbb terrorral ér fel.



A szereplők mindvégig zseniálisan játszanak, egy pillanatra sem esnek ki a szerepükből. Minden egyes figura remekül ki van dolgozva, és mindenkit megtalálunk itt az antipatikus fasztól kezdve, a szimpatikus drogos ezredesen át az ambíciózus, fiatal hadnagyig. A szofisztikált humor mindvégig jelen van, párosulva egy olyan bizarr világképpel, ami kétlem, hogy bárkit is hidegen hagyna. Hovatovább rengeteg olyan szófordulat, kifejezés, részlet van benne, amiknek legjobb helye a szállóigék között lenne, vagy legalábbis kicsit jobb lenne őket többet emlegetni. 
A képek szépek, a zene meghallgatását pedig kifejezetten ajánlom. Két számot érdemes meghallgatni minimum: a keleties hangulattal operáló Desert Ride-t és a Bostontól a More Than A Feelinget, ami a zárókreditek alatt szól.

Végig fordulatos, izgalmas, intelligens humorral és társadalomkritikával teli alkotás, akit mindenkinek csak ajánlani tudok.És Geogre Clooneynak bajsza van.

A film: 9/10
A filmzene: 7/10
A bajusz: 10/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése